A műtét napja

Hatkor keltettek, fél hétkor már anyu is bent volt….Én voltam az első a műtőben fél nyolckor, szóval a nem létező reggelimhez kaptam egy kis „bátorítót” (egy kis töménynek jobban örültem volna, de csak kis kék tabletta volt...) 7:40-kor indultunk a műtőbe, én voltam az első az előkészítőben, egy ideig figyeltem az időt, de aztán kezdett hatni az a cucc, és nem nagyon tudtam figyelni (hogy hányszor kellett elmondanom, hogy nincs gyógyszerérzékenységem azt nem tudom, de bárki a közelembe jött megkérdezte….) Aztán az tűnt föl, hogy én vagyok az utolsó az előkészítőben, és át kéne feküdnöm a műtős ágyra…Az nagy kaland volt: egy szál bugyiban, takaróval együtt félkómásan átfeküdni egy ,az enyémnél 10 centivel magasabb ágyra. De megoldottam :) Aztán a műtőből arra emlékszem, hogy néha beszélnek hozzám, hogy mit csinálnak, belém szúrtak egy branült meg rám raknak egy vérnyomásmérőt és onnan se kép se hang…. Aztán arra emlékszem, hogy az ébredőben kérdezik hogy jól vagyok-e, próbálok válaszolni,és megkérdeztem,hogy meddig tartott. A válasz: 9-kor kezdődött, most majdnem 2 óra, számoljam ki! Hát köszi, ez így jól esett. Aztán azt hitték, hogy allergiás vagyok, mert valami foltjaim lettek, de mire megnézték volna rendesen eltűntek… Szóval kitoltak onnan,ott várt anyu,én arra emlékszem, hogy kinyújtom felé a kezem, de lehet hogy csak akartam, de nem jött össze…. Aztán jó sokáig ilyen félálomban voltam.

Műtét után (a két kis ragacs azért van oldalt, mert onnan csavaroztak meg)

Jött a doki valamikor, mondta, hogy a műtét nagyon jól sikerült.  Kicsit tovább tartott, mint ahogy tervezték, de csak kb. 20perccel. Annyit éreztem csak, hogy a szememtől lefelé zsibbadt minden ha hozzáérek,még az orrom is. Meg kellett várni, hogy lecsöpögjön az infúzió, aztán ihattam. Még elég könnyen ment mert a sínt csak másnap akarták berakni. Aztán elmentem mosdóba és hát rosszul lettem (várható volt, egy rakat vér lefolyt a torkomon :/).Anyu még itt volt és segített túlélni a dolgot, de aztán este megint ki akartam menni wc-re, csöngettem a nővérnek,mert egyedül nem tudtam felkelni, aztán mire odaért megint rosszul lettem. Végre kaptam valami hányáscsillapítót. Mondták, hogy aludjak, de a második rosszullét után az orromból elkezdett folyni mindenféle cucc,de hat hétig nem fújhatok orrot, szóval az éjszaka második felében már alig kaptam levegőt :/