27. nap

Tök jól aludtam! Reggel 8 körül szépen megreggeliztem, elmentem suliba...aztán mikor beértem,olyan fáradt lettem, hogy az leírhatatlan.

Tegnap át lett variálva a gumizás...alapból ugye nem sok mindent érzek,de az hogy megmozdultak a fogaim, persze, hogy fáj :/
Vacsira végre teljes adagokat eszem, és rendesen kihasználom, hogy olyankor nincs bent a sín :) Ilyenkor eszek főtt kaját (persze turmixolva), aztán joghurtot és/vagy pudingot, aztán minden mást amit rágás nélkül le tudok nyelni... :D Zabagép visszatért! (Tudni kell ehhez, hogy régebben, értsd: a műtét előtt, folyton ettem, ha kaja volt a közelemben)

26. nap

A "hulla fáradt" szókapcsolatot kezdem kevésnek érezni az állapotom leírására. Holnap nem megyek be első két órára (tesi, és van felmentésem), hátha ki tudom aludni magam.

(Ennél rosszabb képet akarva sem lehetne csinálni...és mostmár lehetnék egy kicsit kreatívabb)

(Ennél rosszabb képet akarva sem lehetne csinálni...és mostmár lehetnék egy kicsit kreatívabb)

Ma voltam fogszabályzáson...mondtam, hogy két hét múlva találkozom a sebésszel, és hogy a sínnek addig kéne bent maradni. Erre a válasz: "most engedtem a doktor úrnak, egyébként ki szoktam venni a sínt, mert így nem lehet iskolába járni." (vagy valami ilyesmi) Erre mondtam, hogy járok suliba, aki meg akar érteni az megteszi, a tanárok meg úgy tudják, hogy nem tudok beszélni...nagy döbbent csend volt a válasz :D
Este meg annyit ettem, hogy majdnem rosszul lettem...de csak majdnem!

24-25. nap

A kétnapos osztálykirándulásunkon rájöttem, hogy az alvás nem is fontos... Hiába voltam az első este hulla fáradt, mégsem tudtam aludni. És arra is most döbbentem rá, hogy tényleg nagyon legyengültem :/ Zebegényben voltunk és a szombati 8 km-es túra első nagyobb emelkedőjén már kicsit ki voltam fulladva...Azért végigcsináltam a túrát *büszkefej* Az utolsó rész nagyon durva volt...de a kilátásért megérte :) (az izomlázért annyira nem)

Vasárnap meg 4 km-t teljesítettünk :D
Ami sokkal fontosabb az alvásnál, az a kaja. Valaki mindig evett valamit körülöttem...nagyon rossz volt. Én iszogattam a tápszereimet, ettem a bébikaját, miközben a többiek este például rántott csirkét ettek sült krumplival. Legnagyobb teljesítményem az volt, hogy egy óra alatt sikerült fél zacskó Cheetost elszopogatnom...

Nagyon jó viszont mások képein látnom az új arcomat :) Majd ha kapok egy pár képet, felrakom ide.

23. nap

Kezdek átmenni zombi-módba.

Ma meglátogatott minket a volt ofőnk, és megkérdezett mindenkit, hogy hova megyünk továbbtanulni, és mikor rám került a sor, úgy kezdtem, hogy nem nagyon tudok beszélni...erre a reakció: "jajj de cuki!", aztán jött a szokásos "nagyon fáj?" és a "tudsz enni?", de végre volt valami újdonság :D
Holnap osztálykirándulásra megyünk, és a táskám felét a kétnapi "kajám" foglalja el -.-

22. nap

Az alváshiány ON

Ma volt egy-két fura érzésem az állkapocs ízületeimnél...Nem tudom, hogy ez most mit jelent, de jó lenne ha nem fájna. És délután megint tüsszentettem, próbálom visszafogni, de hát elég problémás. Bár az ásítás rosszabb, és az többször is van :/

21. nap

3 héééét! szerencsére egyre gyorsabban telnek a napok (vagy sajnos, mert ez azt jelenti, hogy az érettségi egyre közelebb van...)

Ma 53 kilót mértem, ami durva, mert ezek szerint elkezdtem hízni: 55-ről indultam a műtét előtt, egy hét után 52 voltam, a második hét után 51,5... vagy elromlott a mérleg...vagy én néztem el/nem tudok számolni (ez a legvalószínűbb). Aludni ugye 3 hete nem tudok...az evésről meg inkább ne beszéljünk, bár esténként azért kiveszem a sínt és pépes kaját eszem, mert a folyékony dolgok nem túl laktatóak...Ma délután, mikor hazaértem muszáj volt ennem egy pudingot, mert már annyira éhes voltam, pedig csak öt órám volt, és megittam egy tápszert, meg egy ivójoghurtot napközben.
A zsibbadás még mindig megvan: jobb oldalon a szám sarkánál, meg az egész szájpadlásom. Az államnál is van még egy kicsit, de az kezd elmúlni. A felső fogsoromat még mindig nem érzem. Az orromból végleg kifogyott a trutymó. És még mindig nem fáj (hurrá!)

1.-5.-9.-13.-17.-21. nap (most mondjam, hogy az 5. nap óta nem látok változást?)

20. nap

5 óta fent voltam ma...(6:20kor kéne kelnem)

Csodás kép, csodásan unalmas nap. Legalább telnek a napok, holnap már 3 hét!
A tanulás (meg a fáradtság) totál elveszi a figyelmemet a mindenféle dologról, amiről itt kéne írnom...szííívááás.
Ja, mára megfájdult a lábam a gyaloglástól :/

19. nap

Hulla fáradt vagyok. Rajzon majdnem bealudtam, bár ez nem biztos az én hibám, mert Gyula bá' inkább hipnotizőr, mint tanár....

Most nem tűnik annyira daginak a fejem!
Reggel meg elindultam időben, de félúton már késésben voltam. Asszem kicsit legyengültem :/ kb. 1 km-t kéne gyalogolnom a HÉV megállóig, nagy tempóban...hát nem jött össze. Azért elértem a HÉVet :)
Ma csuklottam és tüsszentettem először a műtét óta. Egyik sem túl vicces, mikor az ember azt várja, hogy mikor fog szétesni a feje egy rossz mozdulatra... De túléltem mindkettőt :)
Így visszagondolva elég sikeres volt a napom, az alváshiányt leszámítva.

18. nap

Ma majdnem elfelejtettem írni, annyira nem történt semmi.
Aludni úgy-ahogy tudtam, de asszem az alap fáradtságtól nem fogok már soha megszabadulni.

Ennél rosszabb képet nem is lehet csinálni -.-

Ja, így hétvégén reggelire meg vacsira pépes kaját eszem, ha már egyszer szétszedem a cuccot...De persze én még mindig egészen mást akarnék enni. Talán egyszer megszokom vagy nem (inkább nem...)

17. nap

Elég fáradt lettem ahhoz, hogy háton is tudjak aludni...éljen.

"Úgy beszélek, mint Kenny a South Parkból". A következő ajándék nővéreméktől egy narancssárga pulcsi lesz...
A normális kaja látványától sírni volna kedvem :/ Tudtam, hogy nem ehetek rendesen, csak nem sejtettem, hogy ilyen rossz lesz. De közben rájöttem, hogy az evés volt az egyik dolog, ami igazán örömöt okozott, meg a beszélgetés... hát most egyiket sem csinálhatom.
Azért vannak jó dolgok is, de most egy sem jut eszembe :/

16. nap

Most egész jól aludtam :)

Napi tanár: "szegény Csillának még a mosolygás is nehezére esik." Hát igen...ez szívás.
Ma sem történt túl sok minden...leszámítva a napfogyatkozást :O Meg azt, hogy mikor anyuék hazajöttek a heti bevásárlásból a friss kenyérrel, legszívesebben felfaltam volna az egészet, de nem tehetem :'(

15. nap

Az éjszakák nagyon rosszak még mindig...általában valahogy félálomban oldalra fordulok, és mikor már majdnem teljesen elalszom, akkor jövök rá, hogy nem szabad az oldalamon feküdni. Akkor hanyatt fekszem, de úgy meg nem tudok aludni :/

Amúgy ma nem történt túl sok minden...Viszont egész sokan megértik amit mondani akarok :) Bár ma azt is megkaptam, hogy jobb is, hogy nem beszélek :D (nem mintha amúgy olyan sokat dumálnék...)
Este volt egy kis kellemetlen érzés jobb oldalon az alsó csontomban(mondhatnám, hogy fájdalom, de nem volt igazán az). Aztán olyan volt mintha valaki tűvel szurkálná az alsó ajkamat. Asszem megint felébredt egy idegcsoport... Eléggé furák ezek a dolgok, és állítólag sokáig maradnak.
Az esti fogmosásnál, vagyis a gumik kivételénél meg egy eléggé sokkoló élmény ért: éreztem az ujjammal, hogy hátul hogyan állnak most a szétvágott csontjaim az ínyem alatt :/ Durva, igen durva!

14. nap

2 hét! -3,5 kilónál tartok. Zsibbadás már csak az orrom mellett (jobb oldalon), a szám körül és az állcsúcsom környékén van. A "buci fejem" eltűnt (azért még fel van dagadva kicsit....). Az orrom tiszta: vége a Darth Vader korszaknak :D A szám végre egész normálisan néz ki. Fájdalom még mindig nincs. Viszont elkezdett hámlani a bőröm.

Ma voltam először suliban... Mindenkinek tolmácsolni kellett, hogy nem tudok beszélni (köszi Dancsi :)), és mindenki meglepődött, hogy ott vagyok, főleg a tanárok...Egyikük megjegyezte, hogy nagyon bátornak tart, amiért bevállaltam ezt. Erre nehéz bármit is mondani (főleg, hogy nem tudok beszélni), de igazából én is pont ezt érzem, és nagyon jó hallani, hogy ezt más is elismeri (olyan, aki nem is ismer annyira, mint a barátaim), és jó tudni, hogy esetleg az emberek nem azt gondolják, hogy hülye vagyok, amiért ezt csináltam magammal, hanem egy kicsit talán tisztelnek, vagy nem tudom.

13. nap

Véégre tudtam valamennyit aludni :)

Reggel bementünk fogszabályzásra, fél 10 körül értünk oda.Csak 20 percet kellett várnom, hogy bejussak, sőt név szerint szólítottak (de az is lehet, hogy azért volt, mert nem vettem észre a sorszámomat a csakazértsem-csipogó-kijelzőn.)
Tegnap, miután felhívtuk a rendelőt, megint beszéltek a dokik és végre megértették egymást! Szóval az "evéshez simán kiszedhetem" módosult "napi kétszer fogmosáshoz kivehetem"-re. Így a napi kb.ötször fél óra sín nélküli lét lecsökkent kétszer negyed órára. Ami azért most kicsit rossz lesz, mert megint szürcsölhetem a kaját, de később majd biztos jó lesz...

Kaptam egy ilyen célszerszámot is, hogy a gumikat hátul fel tudjam rakni. A színt nem én választottam, hanem Márk, aki amúgy doki (pár hónapja még rezidens volt, kb rajtam tanulta meg a jó kis csuklómozdulatot, amivel a brakettekhez lehet gumizni az ívet, és nem tudom a vezetéknevét :$), szóval ő választott nekem rózsaszín cuccot, ami nagyon cuki tőle :) (és minden fiatal doki tök kedves velem, ami nagyon fura érzés... a kórházban is volt egy doki, aki bent volt a műtétemen, aztán segített a sínnél, aztán egyik vizitnél rám mosolygott-a többiek csak úgy nézelődtek, tegnap meg mikor bent voltam megkérdezte hogy vagyok...)
Szóval most megint nem tudok érthetően beszélni, és holnap megyek suliba...Érdekes lesz :D Nagyon várom a reakciókat.
Ééééés elkészült a mű, amin péntek óta dolgoztam (ahelyett, hogy az érettségire készültem volna...)

12. nap

Most éjszaka ügyesen elfeküdtem a hátam :/

Ma délelőtt kb negyed órát vártunk a szájseb.ambulancián, hogy kijöjjön egy nővér, és megtudjuk, hogy a doki fent van az osztályon. Akkor föl a 4.-re, ott kiderült hogy műtőben van, de "mindjárt jön". Szeretem ezt a mondatot...bármikor el lehet sütni, és igazából nem jelent semmit, csak az ember feleslegesen elkezd reménykedni, hogy még aznap sorra kerül.... Kb. egy órát vártam, ami amúgy egész jó...
Visszakaptam a sínt...a számba :/ De legalább a varratoktól megszabadultam :)
Április 13-án jövök megint (az 4 héét??!!!!) jah mert előtte húsvéthétfő van...most az egyszer nem örülök a húsvétnak.
Aztán hazajöttünk, és felhívtuk-apu felhívta, mert én nem tudok érthetően beszélni- a fogszabályzós dokit, hogy most menjünk, vagy ne, mert ez a sín eléggé állandónak tűnik. Szerinte evéshez majd kivehetem a cuccot (bár ennek semmi értelmét nem látom, mert akkor megint nem lesz jó a dolog...most csak reménykedni tudok, hogy a múlt heti "kihagyás" nem okozott problémát...) szóval holnap reggel lesz oda egy utam.
Megint ott vagyok, hogy elvileg beszélt a két orvosom telefonon, de úgy elbeszéltek egymás mellett, hogy megint én fogok koppanni... De holnap szerintem a rendelőből én fogom a sebészt felhívni, kihangosítom és végre megpróbálom tisztázni a dolgokat, mert nem szeretném, hogy az orvosok kommunikációs problémái miatt kelljen szívnom később (mert most is elég szívás, de azt reméltem, ha ezen a pár héten túl vagyok akkor jó lesz).
Ez a sín jelentősen csökkenti az ember életkedvét és türelmét :( meg persze az evési képességét (helló fogyókúra!)
Mit is mondtam pár napja, ennél már csak jobb lesz? Ugyan...mindig van rosszabb. Az élet nagy igazsága, sosem szabad elfelejteni!

11. nap

Alvás? hahaha ugyaaan...

Ma jöttem rá hogy a felső fogsorommal semmit sem érzek. De már egyre kisebb terület zsibbad. Meg egyre kevésbé vagyok feldagadva :) Szóval van változás, csak nem feltűnő.
Holnap megszabadulok a cérnáktól is. Végre!
Éééés holnap reggel kell utoljára bevennem az antibiotikumot! Jeeee! A holnap nagy nap lesz számomra ;)

10. nap

Valamennyit biztos aludtam...Bár ez a fejemen nem látszik...

Ma nővéremék úgy jöttek át a szokásos családi ebédre, hogy "nem mondanak semmi vicceset". Csakhogy ilyenkor, mikor az ember nem nagyon nevethet, minden sokkal viccesebb..........Még a Forma 1 közvetítés is!
És azt mondták, hogy túl sokat beszélek. Én inkább csak azt mondanám, hogy tudok beszélni.
Ebédre gyrosos húst ettem krumplival összeturmixolva. Hozzá még salátát az öntettel összeturmixolva! Fincsiii :) (Fontos: ha bárki bármit le akar turmixolni, ne gondoljon bele a színbe és az állagba, csak az íz számít!)
Este fogmosásnál rájöttem, hogy a szájpadlásom egy része is zsibbadt ><

9. nap

Megint alig aludtam. És megint baromságot álmodtam, de most emlékszem is rá... nem kéne....

Egész emberi arcom van (leszámítva a karikás szemeket...)

Mai eredmény: tuc kekszet szopogattam :D tudom ez így furán hangzik, de olyan jó íze van, hogy muszáj volt. Még a mozihoz vettük anyuval, de nem ettük meg, és most találtam meg, és annyira jóóóó :D
Amúgy más nem történt, a dagadás egyre kisebb, a zsibbadt rész is csökken, az orrom is jó már-alig folyik belőle valami...
Ma nevettem egy sort. Nem kellett volna...hülye varratok -.-

8. nap

Éjszaka aludtam. És két akkora baromságot álmodtam, hogy emlékezni sem tudok rájuk, de az álom jelzi, hogy aludtam :)

Éljenek a jó minőségű képek! (irónia)

Ma egyébként nem sok minden történt...szürcsölgetem a kis leveseimet, gyümölcsleveimet, tápszereimet. Fogmosásnál meg szentségelek, mert a jobb oldalon, ahova a gumikat kéne raknom, húzódik a varrat, szóval az nem túl kellemes.
Remélem a csontképző sejtjeim rendesen munkálkodnak odabent...(Igen, ma a bioszoztam)
Általában nem fáj semmi, csak azok a hülye varratok (márcsak3nap...márcsak3nap...), a zsibbadás még mindig megvan, és a dagadás laaaaassssssssaaaaaaaan kezd lemenni. Anyu megint azzal jött, hogy jó lenne, ha egy kicsit ilyen pufi maradna az arcom. Nekem meg az jutott eszembe, hogy ilyen lennék, ha elhíznék....De most éppen fogyásban vagyok. Fogyókúra kell? egy hét tiszta húsleves (minden nélkül, csak a lé), víz meg gyümölcslé, garantált a hatás!

7. nap

1 hetesek vagyunk, én és az új állam. A kapcsolatunk kicsit döcögősen indult, de ennél már csak jobb lehet :) 3 kilót fogytam, a jobb oldalam még mindig zsibbad, egyre több helyen és egyre többször érzem az idegeimben ezeket a kis "áramütéseket", ma nem fájt semmi (csak mikor ebéd után kicseréltem a gumikat), végre tudtam valamennyit aludni (bár elfeküdtem a hátam) és az orromból talán kezd elfogyni a trutyi, már csak néha vagyok Darth Vader :D

Úgy nézek ki mint aki egy hete nem aludt (oh hoppá! ez igaz)

 Ma így nem is történt sok minden, reggelire megint jött a tejbegríz, aztán ebédre turmixolt lencseleves volt, vacsira meg húsleves meg krumplipüré (éljen a változatosság). De persze én Bigmacet, perecet, és müzliszeletet akartam enni. Szörnyű hogy minden második reklám valamilyen kajáról szól.
A számban lévő varratok kezdenek zavarni, jobb hátul van egy "cérna" ami befelé, a nyelvem felé áll :S
Már egész jól megy a fogmosás meg a gumicsere. Bár az az érzés nem kéne, amikor kiszedem a gumit és úgy elengedi magát az állam (nehéz megmagyarázni ezeket az érzéseket). Meg az sem kéne amikor visszarakom a gumit,és azt hiszem, hogy most fog kiesni a fogam
Az antibiotikumnak meg szörnyű íze van és még 5 napig szednem kell :/

1.-4.-7. nap

6. nap

Itthon sem tudtam sokat aludni :/

Felettébb jól nézek ki

Anyu reggel felhívta a sebészt, hogy most mi van a sínnel. Azt mondta, hogy jó lenne, ha éjszakára beraknám. Majd próbálkozom...Elvileg még bemegy a helyére, de a gumik nem tudom merre és hogyan húzzák a fogaimat, lehet hogy pár nap múlva már nem tudom majd berakni :/
Reggelire (kókusz)tejbegrízt ettem, mert nem mondták, hogy ehetek-e tejtermékeket....
Azt hiszem mostantól az evés-fogmosás kombóhoz egy fájdalomcsillapítót is be kell iktatnom, mert amint berakom a gumikat a fejem szét akar esni.
Anyu mindent turmixol :) Elvileg pépes dolgokat ehetnék, de még nem akarom szétnyitni a számat evéshez, bőven elég a fogmosáshoz. Szóval még mindent iszogatok: húslevest, nagggyon híg krumplipürét, alma-narancspürét.
Délután nagyon fájt mindenem, de egy cataflam segített...
Megpróbáltam berakni a sínt este, de sajnos nem sikerült, az alsó fogsorom túl hátul van, vagy mi és nem tudom bepakolni a helyére :/
Nagyon fura érzés a zsibbadó fejemet meleg vízzel mosni :D ez most nem tudom honnan jött...

5. nap

Az éjszakám megint csodás volt... Fél 1-3-ig nem aludtam. Nem értem miért kell 3-kor mindig ébren lennem itt, remélem otthon majd jobban alszom, ugyanis ma végre hazamegyek :) nem mintha nem lenne jó a Honvédkórház üdülőnek, de a kiszolgálás nem éppen a legjobb. Az is most derült ki, hogy nem kellett volna ennyit szenvednem az orrommal, mert használhatok orrcseppet, csak ezt senki nem mondta mikor arról panaszkodtam, hogy nem kapok levegőt.

8-kor vizit (hétvégén hiányzott ám a delegáció...) Aztán délelőtt olvastam, csakhogy teljen az idő. Mikor anyu megérkezett, összepakoltunk. Na jó...ő pakolt én meg - ha tudtam volna beszélni - irányítottam volna mert a módszer nem volt éppen a legjobb (bocsi anyu <3) Jó sokat kellett várni, hogy elengedjenek, fél kettőkor jöttünk el, apu eljött kocsival, mert át kellett menni a fogszabályzós orvosomhoz. Most jöttem rá hogy a magyar utak nem kompatibilisek az arcommal (magyarul borzasztó rosszak).
2 előtt 3perccel értünk át a doktornőhöz, bekopogtunk, de mivel már voltak bent nem mehettem be...Pedig úgy volt, hogy amint odaérek bemehetek, merthogy gyenge leszek, meg ilyenek. Ehhez képest fél órát(!) vártam.
A doktornő kiszedte a sínt, és csak két gumit rakott bele, amit majd nekem kell minden evés-fogmosás után cserélni. Ez így fura, mert Sidó doktor úr meg azt mondta, hogy a sínt jó lenne minél tovább bent tartani... Én bízom az orvosaimban, csak problémás ha ketten teljesen különböző véleményen vannak. Állítólag mindent megbeszéltek telefonon.

Ekkora gumigyűrűket kell bepakolnom a számba (azt nem tudom lefotózni hogy hogyan, mert nem nyílik annyira a szám)

4 óra volt mire hazaértünk, kicsit fáradt voltam, és még a Glasgow-i egyetem is közölte hogy nem kellek nekik. Ettem és megpróbáltam fogat mosni...hát...nem volt túl eredményes. És újra felraktam a gumikat. Ááááá...olyan volt, mintha a fejem 100 darabra akarna esni. Csak kicsit szenvedtem, anyuék nem tudták hogyan segítsenek. Ezen nem lehet...Aztán egy kicsit jobb lett a hangulatom, mert a UCL viszont felajánlott egy helyet :) csak nem tudtam nagyon örülni ennek (legalábbis kívülről).
Azért kerül föl másnap ez a poszt, mert egy kicsit...khmm...kiborultam este. Jött a "miért is vállatam ezt" és "a hülye döntést hoztam megint". De ezt én akartam és végig fogom csinálni!

4. nap

Nos az éjszaka érdekes volt. Lefeküdtem aludni, aztán az izmaim rájöttek így pár nap után, hogy valami történt, és valami nem stimmel, szóval begörcsöltek :/ Az orrom is folyamatosan szörcsögött, sőt a torkomba már lefolyt cucc köhögtetett. És az idegeim is úgy gondolták, hogy most bemutatják milyenek a pár másodperces "áramütések" bennük.  Úgyhogy 3-ig megint nem nagyon aludtam.... utána jártam egy kört a szobában, újrakentem az orrom a jó kis mentolos kenőcsömmel, fogtam a kis jégzselémet, és akkor sikerült végre elaludni. 6-kor megkaptam a reggeli gyógyszeremet, 8-ig megint sikerült egy kicsit aludni.

reggeli selfie (miért nem tudom középen tartani a telefonom?)

 Anyu 10-kor bejött, hogy ne legyek egyedül :) ettem, meg filmeztünk. Nagyon vicces, ahogy néha így néz és mosolyog, mint aki valami olyan dolgot tudna, amit én nem... 2-ig maradt (bár délben véget ért a látogatási idő. Muhahhahhahahha!
Ma az epres tápszert próbáltam ki. A vaníliás a legédesebb, a csokisnak is vaníliás utóíze van, az epres meg kicsit mű....de mondjuk rosszabbra számítottam. Meg kell szoknom, mert a közeljövőben azt hiszem ezeken fogok élni. Meg persze húslevesen, meg amit még anyu kitalál, elég kreatív szokott lenni a konyhában.
A szám is gyógyulgat, eddig a sarka nagyon rossz volt de a vazelin tényleg jót tett neki.

Próbáltam mosolyogni Szandrának...nem jött össze

Délután felnéztem Facebookra...nos a tablónk halad valamilyen irányba, csak azt nem tudom merre, mert a grafikus egy idióta. Kikapcsolódásként megnéztem a Galaxis útikalauz stopposoknak című kiváló filmet. (Miért nem tudtam hogy ebben Martin Freeman a főszereplő???) A végére ideért a nővérem, diktált belém egy kis kaját (másfél tál levest), dumáltunk, bár ez túlzás, de egész jól megértette mit akarok :) Csak gyorsan elfáradtam, meg megint elkezdtek görcsölni az izmaim :/ Szóval elkezdtünk filmezni...És most az egyik legnagyobb problémám, hogy a nyelvem nem fér be a fogaim mögé, és beleakad a sín peremébe :@ Mindegy, ezt is túl kell élni, egyszer jobb lesz :))
Most még befejezem a filmet (Ördög Pradat visel), aztán szundi (ha tudok...)

3. nap

Sikerült 6-ig aludnom, mert akkor kaptam a gyógyszereimet, és utána is vissza tudtam aludni 8-ig!

Aztán reggeliztem egy kicsit, és fél tízkor beszéltem a dokival. Azt mondta, hogy szépen gyógyulok, és szép tiszták a fogaim, szóval jó csinálom a fogmosást :D Leszedte az oldalsó ragacsokat

A profilszelfi nem erősségem, de látszik, hogy milyen kis varrat van itt oldalt :)

Hétfőn mehetek haza :) egy hét múlva hétfőn kell visszajönnöm varratszedésre, addig tart az orrfújási tilalom (csak kibírom valahogy...), és láttam a röntgeneket is

És kiszedték a branült :/ hát senkinek sem kívánom ezt az élményt...
Még mindig a jobb oldalam zsibbad, kezd idegesíteni -.-
Délután néztem egy filmet, mert kezdem nagyon unni a fejem, ma még vizit sem volt... Megpróbáltam megenni a krumplilevest de a felénél eldugultak az "átjáróim", szóval inkább abbahagytam. Utána meg 4-kor bejött a nővérem, egész jól eldumáltunk, végre tudtam papíron írni, mert az az idióta tű végre nem zavar be... bal kézzel nagyon lassan pötyögök mobilba. Még néha így is lassú volt a kommunikáció, szóval inkább ő beszélt :D  csak aztán negyed 7 körül elzavarták, merthogy lejárt a látogatási idő -.- ohh csodás. És ki nem sz**** le, már mindenhol máshol feloldották a látogatási tilalmat csak ebben az istenverte Honvédkórházban nem.... Kicsit sem voltam ám ideges....Egész nap totál egyedül, aztán mikor végre van társaságom azt meg elzavarják...
A légzésem amúgy még mindig szörnyű, és senkit nem érdekel hogy egész nap itt szörcsögök...Most asszem mindjárt vacsizok, megeszem a szokásos leveskémet. Az túlzás hogy "eszem" átszűröm a fogaim meg a sín közt...Aztán megfürdök, meg megnézek egy filmet és akkor talán valahogy eltelik ez a 3 óra az esti gyógyszerekig.

2. nap

Délelőtt még mindig jól voltam, 8-kor megint vizit, megint 20 doki be a kórterembe…Már megszokhatnám…

Nagyon pro fotókat sikerül csinálnom...

Sokat pihiztem, meg elkezdtem írogatni ezeket a posztokat mert asszem sosem leszek kész velük -.-

Ma anyummal,nővéremmel és még egy pár barátnőmmel dumáltam kb párhuzamosan :D Mármint facebookon meg skypeon, mert a beszédemet senki nem képes megérteni (kivéve a nővérek meg a dokik, és nem tudom hogyan csinálják!). Ma is kaptam egy adag röntgensugárzást a fejemre, csakhogy boldog legyek, azokat a felvételeket majd holnap látom elvileg, mert megint beszélek a dokival :) Délelőtt két tál kaját ettem meg, bár mikor a másodikkal végeztem már hozták az ebédet -.- Összességében egy tál kaja, egy pohár tea/gyümölcslé elfogyasztása és a fogmosás utána kb. egy órába telik. Szóval ami energiát beviszek a kajával, azt el is használom…Csodás. Délután megint vizit, egy kisebb csapattal. Hihetetlen mennyire kíváncsiak rám, sose szoktam ekkora csoda lenni :D Éppen a harmadik kübli levest ettem amikor anyu megérkezett. Estére anyu tolmácsolásával tápszert kértem, mert azt át tudom juttatni a sínen. Vicces úgy dumálni, hogy én a mobilomba pötyögöm a válaszomat, ő meg közben még három kérdést föltesz, de kitaláltuk, hogy Stephen Hawking beszélőkéjét valahogy megszerezzük és akkor jobb lesz :D

A zsibbadás már csak a jobb oldalamon van, meg az ajkam körül, ami jól szét van ba****va, de a vazelin csodákra képes.

Anyu megint segített fürdeni (szörnyű, hogy bal kézzel milyen ügyetlen vagyok…). Aztán este végre befejeztem az irományokat.

Lefekvéskor meg valahogy nagyon nem találtam a helyem az ágyban, és az orrom megint tele lett trutyival, szóval kb fél egyig nem tudtam elaludni :/

1. nap

Reggel anyu megint bejött, elhozta a telefonom, mert én nem tudtam rá internetet varázsolni… 8-kor vizit: vagy 20 doki csodálta meg a fejemet

Úgy volt, hogy akkor rakják be a sínt (a zöldet). Hát elsőre nem sikerült… nem tudom mennyit szenvedtek vele a dokik, de sehogy sem akart bemenni. Úgyhogy délutánig kaptam egy pár gumit, hogy az előrébb húzza az alsó fogsorom. Délután sikerült nagy nehezen berakni, de akkortól meg nem nagyon kaptam levegőt :/ Darth Vader hozzám képest kutyafüle a köbön…szóval az a délután, meg este nagyon rossz volt, alig bírtam inni, semmi energiám nem volt és oxigén se sok volt a szervezetemben. És a nővér sem volt túl segítőkész…. De a szobatársamnak legalább nem kellett a szuszogásomat-szörcsögésemet hallgatnia, mert ő hazamehetett. Délután beszéltem Szandrával és így egy kicsit sikerült elterelni a figyelmemet a „mindjárt megfulladok”pánikrohamtól. Meg elvittek megröntgenezni a fejem, az jó volt, mert a kórház többi részén jár a levegő és végre kicsit kidugult az orrom. De a zsibbadás kezdett eltűnni, az orromban már nem volt, és a jobb szemem alatt sem.

Aztán anyu bejött, és megdumálta az éjszakás nővérrel, hogy adjon nekem nyugtatót, mert nem fogok tudni elaludni. Sikerült végre megennem egy tál levest is. Aztán anyu segített megfürödni, mert a zuhanyfejből csak úgy össze-vissza jön a víz,és a branült meg a fejemet nem érheti víz… Este beszéltem a dokival,megnézte mi a helyzet, letisztogatta a varrataimat, és megnéztük a röntgent. hát…hűűű…váóóó, aztajóédesmindenit…..ez volt a fejemben, kívülről meg:bólogatás és ühümm,merthogy a doki közben magyarázott, és a sínnel lehetetlen beszélni (nem tudom, hogy a nővérek meg a dokik hogy értenek meg…) Kiderült, hogy azért tartott tovább a műtét, mert nekem az alsó állcsontomban kívül futott az ideg (és nem belül ahogy másoknak), és így azzal a résszel többet kellett foglalkozni. De mivel a doki végig látta az idegeket, és nincs bajuk ezért a zsibbadás tutira el fog múlni :)

hát…hűűű…váóóó, aztajóédesmindenit….

Alig bírtam kivárni az esti gyógyszeradagom,meg megint nem nagyon kaptam levegőt. Filmeztem, meg Dancsival beszélgettem, de így is voltak olyan pillanatok, hogy atyaég most meghalok :/

este

Fél 10 körül kaptam meg a gyógyszereket, és valami olyat is kaptam a nyugtató meg az antibiotikum mellé, ami segített a légzésemen, szóval 3-ig tudtam aludni, aztán meg 5-6-ig :)