12. nap

Most éjszaka ügyesen elfeküdtem a hátam :/

Ma délelőtt kb negyed órát vártunk a szájseb.ambulancián, hogy kijöjjön egy nővér, és megtudjuk, hogy a doki fent van az osztályon. Akkor föl a 4.-re, ott kiderült hogy műtőben van, de "mindjárt jön". Szeretem ezt a mondatot...bármikor el lehet sütni, és igazából nem jelent semmit, csak az ember feleslegesen elkezd reménykedni, hogy még aznap sorra kerül.... Kb. egy órát vártam, ami amúgy egész jó...
Visszakaptam a sínt...a számba :/ De legalább a varratoktól megszabadultam :)
Április 13-án jövök megint (az 4 héét??!!!!) jah mert előtte húsvéthétfő van...most az egyszer nem örülök a húsvétnak.
Aztán hazajöttünk, és felhívtuk-apu felhívta, mert én nem tudok érthetően beszélni- a fogszabályzós dokit, hogy most menjünk, vagy ne, mert ez a sín eléggé állandónak tűnik. Szerinte evéshez majd kivehetem a cuccot (bár ennek semmi értelmét nem látom, mert akkor megint nem lesz jó a dolog...most csak reménykedni tudok, hogy a múlt heti "kihagyás" nem okozott problémát...) szóval holnap reggel lesz oda egy utam.
Megint ott vagyok, hogy elvileg beszélt a két orvosom telefonon, de úgy elbeszéltek egymás mellett, hogy megint én fogok koppanni... De holnap szerintem a rendelőből én fogom a sebészt felhívni, kihangosítom és végre megpróbálom tisztázni a dolgokat, mert nem szeretném, hogy az orvosok kommunikációs problémái miatt kelljen szívnom később (mert most is elég szívás, de azt reméltem, ha ezen a pár héten túl vagyok akkor jó lesz).
Ez a sín jelentősen csökkenti az ember életkedvét és türelmét :( meg persze az evési képességét (helló fogyókúra!)
Mit is mondtam pár napja, ennél már csak jobb lesz? Ugyan...mindig van rosszabb. Az élet nagy igazsága, sosem szabad elfelejteni!