8-kor vizit (hétvégén hiányzott ám a delegáció...) Aztán délelőtt olvastam, csakhogy teljen az idő. Mikor anyu megérkezett, összepakoltunk. Na jó...ő pakolt én meg - ha tudtam volna beszélni - irányítottam volna mert a módszer nem volt éppen a legjobb (bocsi anyu <3) Jó sokat kellett várni, hogy elengedjenek, fél kettőkor jöttünk el, apu eljött kocsival, mert át kellett menni a fogszabályzós orvosomhoz. Most jöttem rá hogy a magyar utak nem kompatibilisek az arcommal (magyarul borzasztó rosszak).
2 előtt 3perccel értünk át a doktornőhöz, bekopogtunk, de mivel már voltak bent nem mehettem be...Pedig úgy volt, hogy amint odaérek bemehetek, merthogy gyenge leszek, meg ilyenek. Ehhez képest fél órát(!) vártam.
A doktornő kiszedte a sínt, és csak két gumit rakott bele, amit majd nekem kell minden evés-fogmosás után cserélni. Ez így fura, mert Sidó doktor úr meg azt mondta, hogy a sínt jó lenne minél tovább bent tartani... Én bízom az orvosaimban, csak problémás ha ketten teljesen különböző véleményen vannak. Állítólag mindent megbeszéltek telefonon.
Ekkora gumigyűrűket kell bepakolnom a számba (azt nem tudom lefotózni hogy hogyan, mert nem nyílik annyira a szám) |
Azért kerül föl másnap ez a poszt, mert egy kicsit...khmm...kiborultam este. Jött a "miért is vállatam ezt" és "a hülye döntést hoztam megint". De ezt én akartam és végig fogom csinálni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése