2015. április 5., vasárnap

32. nap

Ma nagyanyámhoz utaztunk boldog nyuszit kívánni...csodás volt.
Tegnap hiába írtam, hogy fáradt vagyok, alig aludtam éjszaka.
Utaztunk pár órát, ami alatt én persze éhes lettem, pedig reggeliztem elindulás előtt, de most nem volt nasizás a kocsiban :/ Szóval fél 12-kor (éppenhogy beestünk az ajtón) ettünk. Bár, ha nem lettem volna éhes, akkor is enni kellett volna, mert a kaja már hajnalban kész volt. És igen, az első dolog indulás előtt, ami bent volt a kocsiban az a botmixer volt...
A délutáni program meg repülőjegy-foglalás volt, mert nyáron megyünk Londonba nővéremékkel :) Ők nyaralni, én terepszemlére, mert ha minden jól meg (értsd: kitűnő lesz a érettségim - és miért ne lenne az...annyit tanulok) (kopp-kopp-kopp) oda járok majd egyetemre. Izgi :D
Asszem túl sokat beszéltem a nap folyamán, mert most este problémáim vannak, vagyis nem nekem, hanem az izmaimnak (legalábbis úgy érzem) :/
És a megérkezésnél sikerült hárítanom nagyanyám arc-nyomorgatós puszijait, de sajnos elköszönésnél nem voltam elég gyors. Merthogy úgy ad puszit, hogy az alsó állcsontomat konkrétan két oldalon, ahol szét vannak vágva, megszorongatja,és közben ad két puszit...igen, megszorongatott, és igen, éreztem...Mert az ember úgy általában csontmútét után nem kezdi el nyomogatni magát, hogy ezt érzi vagy nem...inkább örül, hogy nem fáj úgy alapjáraton és hagyja a francba. Vagy legalábbis én így vagyok vele. Ezt nagyanyámnak nem sikerült felfogni.
Ma nem készült kép rólam, de tessék, itt egy a naplementéről! Ez sokkal szebb. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése